Kínai negyed/Chinatown (1974)

Kínai negyed/Chinatown (1974)

Műfaj: Krimi, thriller, film noir

Rendezte: Roman Polanski, forgatókönyv: Robert Towne

Főszereplők:

Gittes - Jack Nicholson

Evelyn - Faye Dunaway

Noah Cross - John Huston

A sztori: J. J. Gittes magándetektív azt a megbízást kapja Mrs. Evelyn Mulwray-től, hogy derítse ki, kivel csalja meg a férje. Ez a látszólag rutinmunkának kinéző feladat gyilkosságokhoz, családi drámához, politikai botrányhoz vezet, Gittes-t pedig életveszélybe sodorja…

Háttér: Robert Towne eredetileg egy másik munkát kapott, de ő kitartott a „Kínai negyed” forgatókönyve mellett - jóval kevesebb pénzért (az inspirációt egy, a kínai negyedben dolgozó magyar rendőr adta a történethez). Towne a befejezést pozitívnak szánta, de Polanski felvette ellene a kesztyűt, és hosszas viták után végül a rendező negatív zárása került a kész filmbe. A filmzenével kapcsolatban azonban ő hátrált meg, sokáig kitartott első elképzelése mellett, de miután egyre több helyről hallotta, hogy az tönkre fogja tenni az összhatást, Jerry Goldsmith lett a befutó.

Legemlékezetesebb jelenet: Gittes meglepi Evelyn-t annak titkos búvóhelyén. Evelyn itt rejtegeti a titokzatos fiatal nőt, Katharine-t, aki az események kulcsfigurája. Gittes is tudja ezt, ezért erőszakhoz folyamodik, és szó szerint kiveri a nőből az igazságot (Nicholson a rosszul sikerült próbák után ténylegesen felpofozta Dunaway-t). Ekkor hangzik el a film egyik briliáns mondata: „Az apám és én… nem érted? Vagy ez még neked is sok?” Ami utólag hihetetlennek tűnhet: Towne a jelenetet sokáig nem tudta beilleszteni a filmbe, így azt „több helyen” is ki kellett próbálni.

Legemlékezetesebb szereplő: Gittes szerepében Jack Nicholson újból bizonyította, hogy a hetvenes évek jelentős részben róla szólt. Megalkuvást nem tűrő nyomozója iskolát teremtett, az a jelenet meg igen hátborzongató, amikor egy rosszfiú (maga Roman Polanski) egy pengével széthasítja az orrát.

Összkép: A hetvenes évek egyik legbonyolultabb, legintelligensebb filmje fantasztikus forgatókönyvvel, amelyet a későbbiekben egyetemek filmes kurzusain elemeztek tananyagként. A szereplőgárda (melyben igazi kuriózum a zseniális rendező, John Huston) és Polanski rendezése szintén a legnagyobbak közé emeli a „Chinatown”-t.

Rocky/Rocky (1976)

Rocky/Rocky (1976)

Műfaj: Sportdráma, bokszdráma

Rendezte: John G. Avildsen, forgatókönyv: Sylvester Stallone

Főszereplők:

Rocky - Sylvester Stallone

Adrian - Talia Shire

Apollo - Carl Weathers

Mickey - Burgess Meredith

A sztori: A másodosztályú bokszoló, Rocky Balboa felemás mérleggel rendelkezik, öltözői szekrényét éppen elveszíti és javarészt egy uzsorásnak végzett pénzbehajtásokból tartja úgy-ahogy egyenesben magát. Apollo Creed, a világhírű bokszbajnok azonban pont őt nézi ki magának mint ellenfelet, miután eredeti kihívója sérülés miatt visszalép. Rocky kemény edzésbe kezd, hogy kibírjon egy pár menetet a félelmetes Apollo ellen. Eközben megismerkedik Adrian-nel, a félénk eladónővel…

Háttér: Mint egy tündérmese: Stallone a történetet hosszas huzavona után adta ki a kezéből azzal a feltétellel, hogy ő játszhatja el a főszerepet. Az első körben 350 000 dollárt utasított vissza, holott ekkor már annyi pénze sem volt, hogy a kutyáját megetesse belőle. A stúdió (United Artists) végül engedett, és ezután Stallone három nap (!) alatt írta meg a forgatókönyvet - és indult el a világhír felé.

Legemlékezetesebb jelenet: A legutolsó jelenet, amelyben a két bokszolót már szinte önkívületben éri a végső gongszó, és ezután Rocky szinte mindent és mindenkit túlüvöltve szólítja Adrian-t; ez egy olyan érzelmi csúcspont, amelynek elérésére kevesen képesek.

Legemlékezetesebb szereplő: Rocky Balboa a hetvenes évek egyik legnépszerűbb karakterévé vált, köszönhetően jórészt Stallone alakításának, és a színész hátterének. Rocky tudja, hogy nincs esélye a győzelemre, de be akarja bizonyítani, hogy állva kibírja mind a 15 menetet.

Összkép: Minimális költségvetésből készült; az alkotóknak minden eszközt be kellett vetniük rátermettség terén, ha haladni akartak a forgatással (így például néhol engedély nélkül forgattak, valódi járókelők között, de arra is volt példa, hogy idő-, és pénzhiány miatt csak egyszer tudtak felvenni egy-egy jelenetet, és az úgy került a kész filmbe, ahogy akkor sikerült); realizmus klisék nélkül; a „Rocky” Amerika legkreatívabb filmes évtizedének az egyik mintapéldánya.

Apokalipszis most/Apocalypse Now (1979)

Apokalipszis most/Apocalypse Now (1979)

Műfaj: Háborús, dráma

Rendezte: Francis Ford Coppola, forgatókönyv: Francis Ford Coppola, John Milius

Főszereplők:

Kurtz ezredes - Marlon Brando

Willard kapitány - Martin Sheen

Kilgore - Robert Duvall

A sztori: Vietnam - a háború tombolása közepette Willard, a hadsereg egyik tisztje azt a titkos feladatot kapja, hogy kutassa fel, és likvidálja Kurtz ezredest, aki valahol a vadonban egy saját kis birodalmat hozott létre, melynek határain belül mindennapos az öldöklés. A Kurtz felé vezető úton Willard megtapasztalja a háború minden szörnyűségét, de ez mind semmi ahhoz képest, ami Kurtz birodalmában várja…

Háttér: „Felfújt, zavaros, unalmas” - hihetetlen, de ezt a remekművet néhány kritikus ezekkel a jelzőkkel illette. Valószínűleg azért, mert akkora hírverés előzte meg a cannes-i premiert, hogy ezt a ziccert a fanyalgásra ki kellett használni. Egy ideig az sem volt biztos, hogy elkészül a film, hiszen Martin Sheen szívproblémákkal küszködött, a forgatás helyszínén (a Fülöp-szigeteken) pedig mindent romba döntött a tájfun. A költségek rohamos növekedése miatt Coppola már a saját zsebébe is belenyúlt, hogy befejezhesse a forgatást.

Legemlékezetesebb jelenet: A különc Kilgore, aki saját bevallása szerint nagyon szereti reggelente a napalm illatát, a vietkongok elleni támadás közben sem hazudtolja meg önmagát, és a helikoptereit hangszórókkal kihangosított Wagner-zenére vezényli támadásra…

Legemlékezetesebb szereplő: Két és fél óra után tűnik csak fel, de mégis az egész lénye, szelleme áthatja a filmet, mintha végig jelen lenne. Mikor aztán találkozunk vele, az hátborzongató. Ahogy egyre beljebb kerülünk - Willarddal együtt - a birodalmába, úgy lesz egyre szörnyűbb a látvány. Brando Kurtz ezredese úgy az egyik legfélelmetesebb alakja a filmtörténelemnek, hogy szinte csak árnyékban látjuk, és rémtettei megmaradnak az elbeszélés szintjén.

Összkép: A legszürreálisabb az összes Vietnam-film közül. A Joseph Conrad ihlette film leginkább hangulatával telepszik rá nézőjére, és csak sokadik a sorban az akció, ami például „A szakasz”-ban, de még Kubrick Acéllövedékében is a fontosabb elemek közé tartozott. Az említett hangulat nyomasztó és fojtogató, és ez belépve Kurtz birodalmába szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. A „horror” - ahogyan Kurtz súgja a befejezéskor - itt szinte kézzel fogható közelségbe kerül.

Sivár vidék/Badlands (1973)

Sivár vidék/Badlands (1973)

Műfaj: Dráma, road-movie

Rendezte: Terrence Malick, forgatókönyv: Terrence Malick

Főszereplők:

Kit - Martin Sheen

Holly - Sissy Spacek

Apa - Warren Oates

A sztori: Kit és Holly szerelmét a lány apja nem nézi jó szemmel, mire Kit végzetes lépésre szánja el magát. A pár ezután elmenekül, útjukat halottak szegélyezik, Kit ugyanis szereti használni a fegyvereit. A hatóságok körözést adnak ki, rendőrök és fejvadászok tucatjai erednek a menekülők nyomába, akik csak egyet akarnak: együtt élni.

Háttér: Martin Sheen csak hosszas válogatás után kapta meg a szerepet, hiszen több, mint 30 éves volt már ekkor. A stáb néha rögtönzött, és többnyire fizetés nélkül dolgozott (néhányan idő előtt fel is mondtak) összesen 16 hónapon át. Malick, aki egyébként teljesen elzárkózva él mindenfajta médiától, kénytelen volt egy mellékszerepet elvállalni, mivel az eredetileg kijelölt színész nem jelent meg az előírt időben.

Legemlékezetesebb jelenet: A lélegzetelállítóan fényképezett film bravúros természeti képekkel operál (mint Malick többi filmje is), mégis az a jelenet említendő meg ezen a helyen, amikor Kit a menekülés előtt felgyújtja Holly és apja házát. Láthatjuk, ahogy Holly gyerekszobája, játékai, babaháza mind-mind a lángok martaléka lesz - ez a képsor Holly idő előtti felnőtté válását is szimbolizálja.

Legemlékezetesebb szereplő: Kit ki akar törni a sors által ráosztott szerepkörből, és ezért még a bűn sem drága ár. Martin Sheen elmondása szerint makulátlanul jelent meg az első jelenet felvételekor (egy párbeszéd Warren Oates-szel), mire Malick egy marék sárral összepiszkolta, hogy jobban hasonlítson egy kukássegédre. A karakter a legkülönösebb sorozatgyilkosok közé tartozik (a minta Charles Starkweather volt, akit 1958-ban elkövetett gyilkosságai után halálra ítéltek), hiszen szinte várta, hogy elfogják, és ezt egyfajta törvényszerűségként fogta fel.

Összkép: Akik a filmet alkották, már ekkor érezték, hogy valami különlegeset hoznak létre - és igazuk lett. A „Sivár vidék” egy egészen egyedi hangulatú road-movie, amely nem mellőzi a társadalomkritikát sem. Malick hihetetlen szépségű természeti képekbe foglalja a (gyakran véres) eseményeket, két fő karaktere iránt pedig éppen annyi szimpátiát teremt, amennyi szükséges. 

Punishment Park (1971)

Punishment Park (1971)

Műfaj: Dráma, áldokumentumfilm

Rendezte: Peter Watkins, forgatókönyv: Peter Watkins

A sztori: Elviselhetetlen hőség, párás levegő, víz szinte sehol. És ezt még lehet fokozni: a fiatalokból álló kis csoportot fegyveres rendőrök veszik körül. A fiataloknak ezután menekülniük kell, és el kell érniük az amerikai zászlót, amely jó pár mérfölddel odébb van kitűzve. A rendőrök egy kis előnyt adnak a prédáknak, majd utánuk erednek. Hogy mi a fiatal férfiak és nők bűne? Csak annyi, hogy a rendszer ellenségei; lázítottak, tüntetéseken vettek részt, a kormányt szidalmazták, vagy egyszerűen csak a „vörös” eszmét támogatták. Egy rövid, megalázó tárgyalás után a kirendelt bíró nekik szegezi a kérdést: évtizedes börtön, vagy Punishment Park, azaz a Büntetőtábor?

Háttér: Nyolcfős stáb két és fél hét alatt 95 000 dollárból alkotta meg ezt a rendkívül provokatív filmet, amelynek forgalmazását Hollywood visszautasította. Érdekes módon sorjáztak a negatív kritikák, szóba került, hogy Watkins angol létére miért téved ennyire amerikai területre, de összességében egyszerűen azt vetették a film szemére, hogy nyíltan kommunista.

Legemlékezetesebb jelenet: Ezen a helyen bármelyik kihallgatási epizód állhatna, ugyanis egyformán megdöbbentő mindegyik. A hallgatag fiatalembert a bevonulás megtagadása, az énekesnőt dalszövegeiért, másokat tüntetéseken való részvételért, illetve hatóság elleni erőszakért állítják a „bíróság” elé, amely hazafias lózungokat hajtogató konzervatívokból áll. A vádlottakat időnként erőszakkal elnémítják, ügyvédet nem kapnak, egyetlen választásuk az évtizedes börtön, vagy az annál még rosszabb között lehet.

Legemlékezetesebb szereplő: A legmegdöbbentőbb karakter talán az a rendőr, aki szinte gépiesen, de ugyanakkor végig nagyon készségesen nyilatkozik a tévéseknek. Kimerítően elmagyarázza (és be is mutatja) lőfegyverei hatékonyságát, és látszik, hogy akár fegyvertelen emberre is mérlegelés nélkül elsütné azokat. Érzelemmentessége talán csak akkor foszlik le róla, amikor a kollégáit ért vélt és valós erőszak miatt „bosszút állhat” az elítélteken.

Összkép: Rendkívül effektív áldokumentumfilm meggyőző alakításokkal, amelyekben az a legjobb, hogy nem látszik, hogy csak alakítások (a stábtagok egyébként rengeteget improvizáltak, sőt, néha annyira beleélték magukat az eseményekbe, hogy egy-egy alkalommal egymásnak estek a szerepük által előírt véleménykülönbségek miatt). A néző kezdetben talán megpróbálja pártatlanul szemlélni az eseményeket, de objektivitását valószínűleg már jóval azelőtt el fogja veszíteni, mielőtt a tévéstáb tagjai tennék ezt.

A szökés/The Getaway (1972)

A szökés/The Getaway (1972)

Műfaj: Akcióthriller

Rendezte: Sam Peckinpah

Főszereplők: 

Doc McCoy - Steve McQueen

Carol - Ali McGraw

A sztori: Doc McCoy fásultan tölti napjait a börtönben, aztán hirtelen úgy érzi, elege van. Felesége, Carol meglátogatja Jack Beynon-t, aki elintézi a szabadlábra helyezést. Apró bökkenő: Docnak mindezért cserébe ki kell rabolnia egy bankot, a pénzt pedig leszállítania a megbízónak. A rablás után - amely eléggé balul üt ki - Doc és Carol a menekülést választja, de Beynon emberei végig a nyomukban vannak…

   

Háttér: Peter Bogdanovich, Cybill Shepherd, Jack Palance - belőlük állt volna a stáb, amely végül Sam Peckinpah keze alatt lett teljes. A forgatókönyvön nem kevés ideig az a Jim Thompson dolgozott, kinek regénye a film alapjául szolgált. Őt végül McQueen kigolyózta (így jöhetett Walter Hill), mivel volt „némi” összetűzésük a befejezést illetően.

Legemlékezetesebb jelenet: Bár a film a műfajhoz méltó módon bővelkedik akcióban, ám számos romantikus és költői jelenetet is tartalmaz. Ezek közül briliáns McQueen első sétája szabadon: a börtönben töltött idő után első útja egy parkba vezet, ahol nem csinál mást, csak figyeli az embereket, a családokat, a fürdőzőket. A vágásnak köszönhetően ezután már csak azt látjuk, ami minden bizonnyal megtörtént hőseinkkel a parkban (lévén csuromvizesek).

Legemlékezetesebb szereplő: McQueen a „Bullitt” után egy újabb ideális hőst keltett életre, ezúttal a törvény túloldaláról. Doc McCoy megállíthatatlan, feleségével az oldalán csak előre halad, sem rendőr, sem bűnöző nem állhat útjába. Nem beszél sokat, az árulást nem tűri és tudja, hogy ha életben akar maradni, neki kell elsőként lőnie.

Összkép: „A szökés” abból az időből való, amikor még nem sűrűn keverték össze az akciót a vígjátékkal, a „poénos beszólásokkal”, sokkal inkább a kőkemény, sivár realizmus volt a jellemző (lásd McQueen valódira sikeredett pofonjait McGraw ellen). A mindent átható „coolness” helyett Peckinpah-tól hús-vér karaktereket kapunk szenvedéssel, érzelmességgel és keménységgel.

Fingers (1978)

Fingers (1978)

Műfaj: Dráma, thriller

Rendezte: James Toback, forgatókönyv: James Toback

Főszereplők: 

Jimmy - Harvey Keitel

Carol - Tisa Farrow

Dreems - Jim Brown

Ben - Michael V. Gazzo

A sztori: Jimmy Fingers különös, és több lábon álló figura: anyja híres zongoraművész volt, ezért próbál az örökébe lépni, rendületlenül gyakorol, de maradék idejében apjának segédkezik fennálló tartozások nem éppen békés módszerekkel történő behajtásában. És imádja a zenét, állandóan nála lévő kazettás magnójából mindig a leghíresebb slágerek szólnak. A „Summertime, Summertime” közben ismerkedik meg Carollal, akiről kiderül, hogy prostituált…

  

Háttér: James Toback a főszerepre Robert De Nirót - ki mást - gondolta, de végül annak „Aljas utcák”-beli partnerét, Harvey Keitelt választotta. Szűk három hét alatt sikerült leforgatni a film nagy részét, amely eredetileg nyáron játszódott volna (lásd: „Summertime”). Érdekesség még, hogy Tisa Farrow (Mia testvére) ekkoriban a színészkedés mellett pincérkedésből és taxizásból élt.

Legemlékezetesebb jelenet: A filmben látható erőszak gyors, kirobbanó és brutális. Ezt mintegy megkoronázza az utolsó jelenetek egyike, amikor Jimmy gyilkosságra határozza el magát (szörnyű előzmények után), és áldozatával véres kézitusába keveredik egy lépcsőházban.

Legemlékezetesebb szereplő: Nem lehet más, mint Jimmy, aki rendkívül érdekes és összetett karakter. Igazi mesebeli szerelemre vágyik, és többnek akar látszani, mint egy kisstílű pénzbehajtó. Heves vérmérséklete segítségére van az önkívületig tartó gyakorlásnál a zongorán, hogy aztán a próbatételnél rádöbbenjen: ez neki mégsem megy.

Összkép: Toback debütálása volt ez a mesteri, pszichodrámába oltott thriller. A középpontban lévő karakter szinte minden percben meglepetést okoz, hol erőszakos, hol gyengédségre vágyó, néha pedig mintha egy gengszterfilmből lépett volna elénk. Ami biztos: Harvey Keitelről egy pillanatig sem tudjuk levenni a szemünket.